Supermoto
Ha a motorosok kztt felmerl a tma, rk vita dl a soha el nem dnthet krdsrl, nevezetesen arrl, hogy a motorsportnak melyik gazata az igazi, melyik kvn nagyobb felkszltsget, btorsgot s melyik g kpviselje kpes legyzni a ms ikat a sajt s a msik sportgban.
Ezt a krdst gy 25 vvel ezeltt Amerikban gy prbltk megvlaszolni, hogy elszr a gyorsasgis versenyzket hvtk meg egy iszonyan gyors, a salakplyhoz hasonl, de legalbb 1000 m hossz, dnglt fldes ovlplyra, aztn a crossosokat csaltk a plyaversenyzk a stadionokba, de az igazi megmrettets egy minden motoros gat megrint, minden versenyznek ms krnyezetet jelent, de sajt sportghoz kiss kzelll versenyzsi forma kitallsa lett volna. A sok prblkozs utn szletett meg a megolds: gyorsasgi versenyzsre talaktott, mregers crossmotorral, slick gumikkal s fnkostlnyi fktrcskon nyolcdugattys fkekkel, olyan plyn melynek 70-80 %-a aszfalt (gyorsasgi) 10-30 %-a fld, melyen legyen 1-2 ugrat vagy asztal (cross) de a kemny fld szakaszon j ha van gyors, nyjtott fordul (salak) s nem megvetend, ha a szilrd plyn a tkr simasg aszfalt idnknt, rvid szakaszokban betonra, makadmra vagy brmi ms lehetetlen burkolatra (enduro) vltozik. s ezutn, rvid vajdsi id mlva, megszletett az j szakg: a SUPERMOTO. Ez az rlet elszr Amerikban ksztette rjngsre a motorversenyzk legjobbjait, ksbb az cent tszva, Franciaorszgban kttt ki, majd rvid id mlva, fertz betegsgknt terjedt el Nyugat-Eurpban. Hogy nhny pldt emltsnk- Franciaorszgban 10 v alatt 2000-nl tbb lett a hivatalos licences supermots versenyzk szma, Svjcban a hat ve hivatalos sportgban 400-ban limitltk a licencek szmt, mert tbb versenyzt nem tudnak foglalkoztatni s a nzk szma, az ess versenyeket is beleszmtva , tlagosan 6000 f. Olaszorszgban 2000-ben rtk ki az els kupasorozatot s az idn mr regionlis bajnoksgokat kell kirni, mert 1000 krl lesz a versenyzk szma .


|